Tulajdonjog

A tulajdonjog az a jog, amely alapján egy személy (tulajdonos) egy dolog felett teljes körű jogot gyakorolhat, feltéve, hogy ezzel másokat nem sért.

A tulajdonjog legfontosabb jellemzői:

• Abszolút jog -> mindenki mással szemben érvényesíthető.
• Korlátlan rendelkezési jog -> a tulajdonos szabadon rendelkezhet a dolgával (pl. eladhatja, megsemmisítheti).
• Korlátokkal terhelt -> jogszabályok és mások jogai korlátozhatják a tulajdonos jogait (pl. szomszédjogok, építési szabályok).

A tulajdonos a következő jogokat élvezheti:

• Birtoklás joga – a tulajdonos jogosult a dolgot birtokolni és abból bárkit kizárni.
• Használati jog – a tulajdonos használhatja a dolgot, amíg másokat nem zavar.
• Hasznok szedése – a tulajdonos jogosult a dolog hozamait (pl. termés, bérleti díj) élvezni.
• Rendelkezési jog – eladhatja, elajándékozhatja, örökül hagyhatja a dolgot.

A tulajdonjog fajtái

a) Magántulajdon

• Egy természetes személy vagy jogi személy (pl. cég) tulajdonában van.
• Pl.: házak, autók, cégek tulajdona.

b) Közös tulajdon

• Több személy egyidejűleg tulajdonosa ugyanannak a dolognak.
• Két típusa van :
  • Osztatlan közös tulajdon – nincs kijelölve, hogy ki melyik rész tulajdonosa.
  • Társasház-tulajdon – a lakások egyedi tulajdonában vannak, de a lépcsőház, udvar közös tulajdonban marad.

c) Közvagyon (állami és önkormányzati tulajdon)

• Az állam vagy önkormányzat tulajdonában van, és közérdekű célokat szolgál.
• Pl.: utak, hidak, közintézmények, természetvédelmi területek.

A tulajdonjog keletkezése

A tulajdonjog megszerzésének módjai eredeti és származékos szerzésmódokra oszthatók.

a) Eredeti szerzésmódok

A tulajdonjog újonnan keletkezik, és nem egy korábbi tulajdonostól származik.

1. Foglalás – olyan dolgon keletkező tulajdonjog, amelynek nem volt tulajdonosa (pl. vadászat során elejtett vad).
2. Találás – ha valaki egy elveszett dolgot talál, és a jogszabályoknak megfelelően eljár (mindent megtett annak érdekében, hogy a dolgot a tulajdonos visszakaphassa), megszerezheti a tulajdonjogot. Fontos időkorlát, hogy csak akkor száll át a tulajdonjog a megtalálóra, ha a dolog tulajdonosa vagy az átvételére jogosult személy a találástól száított egy éven belül, élő állat esetében három hónapon belül a dologért nem jelentkezik. 
3. Gazdátlan javak elsajátítása – ha valaki olyan vagyontárgyat talál, melynek nincs (már) tulajdonosa. GAzdátlan az az ingó dolog, amely még senkinek nem volt tulajdona, vagy amelynek birtoklásáal a tulajdonos felhagyott (pl. elhalálozott a tulajdonos és nincs örökös).
4. Elbirtoklás – ha valaki egy dolgot huzamosabb ideig (általában 10 év) birtokol, és a tulajdonos nem lép fel ellene, a jog szerinti tulajdonosává válhat.
5. Dolog átalakítása – ha valaki egy nyersanyagot teljesen átalakít (pl. fából bútort készít), akkor ő lesz a tulajdonosa.
6. Hatósági határozat vagy árverés – Aki a dolgot hatósági határozat vagy árverés útján jóhiszeműen szerzi meg, tulajdonossá válik. Ez nem vonatkozik ingatlan árverésére. 

Megjegyzés: Ha valaki kincset, azaz olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tulajdonjoga egybként feledésbe merült, köteles azt az államnak felajánlani.

b) Származékos szerzésmódok

A tulajdonjog más személytől származik, és az új tulajdonos jogutódként lép be. Történhet:

1. Adásvétel (átruházás) – a tulajdonos eladja a dolgot más személynek. Ingatlanok és meghatározott ingó dolgok esetében (pl. személygépkocsi) írásbeli szerződés szükséges. Egyes vagyontárgyaknál (pl. ingatlan) a tulajdonosváltozást be kell jelenteni az illetékes hivatalban.
   Ingatlanok esetében ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre kerül sor. Az ingatlan tulajdoni lapján lehet megnézni, hogy kik a tulajdonosok.
2. Ajándékozás – a tulajdonjog ingyenesen átruházásra kerül.
3. Öröklés – ha valaki meghal, az örökösei szerzik meg a tulajdonjogot.

A tulajdonjog korlátozásai

Bár a tulajdonjog széleskörű jogosultságokat biztosít, több jogi korlátozás is létezik:

a) Szomszédjogok

• A tulajdonos nem használhatja a tulajdonát olyan módon, hogy azzal másokat indokolatlanul zavarjon.
  Pl.: egy épületből átszűrődő zaj vagy füst, ami zavarja a szomszédokat.

b) Közérdekű korlátozások

• Az állam előírhat bizonyos korlátozásokat (pl. műemlékvédelem, környezetvédelmi szabályok).
• Az ingatlant kisajátíthatják közérdekű célokra (pl. útépítés).

c) Terhek és szolgalmak

• Szolgalmi jog – A szolgalom idegen dolgon való jog, amelynél fogva az idegen személynek más tulajdonában lévő dolgon bizonyos használati joga van. Ezt a tulajdonosnak tűrnie kell és nem korlátozhatja. 
  Például, ha egy telek csak egy másik telken keresztül közelíthető meg, akkor az átjárás joga fennáll.
• Közművezetékek joga – egy ingatlanon keresztül vezetett gáz- vagy villanyvezeték miatt korlátozhatja a tulajdonosi jogokat.
• Elidegenítési és terhelési tilalom – A tulajdonos rendelkezési jogát korlátozza. Ez jogszabály, bírósági határozat vagy szerződés alapján történhet. Pl.: jelzálogalapú hitelszerződéseknél.
• Jelzálogjog – egy hitelfedezetként szolgáló jog, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a tartozás meg nem fizetése esetén az ingatlant értékesítse.

• Elővásárlási jog – ha a tulajdonos eladja az ingatlant, az elővásárlásra jogosult személy előbb megveheti, mint egy harmadik fél.
  Pl.: Társasház esetén a többi tulajdonosnak elővásárlási joga lehet egy eladó lakásra.

Tulajdonjoghoz kapcsolódó dolgoki jogok 

Ezek olyan jogok, amelyek közvetlenül az ingatlanokhoz vagy ingóságokhoz kapcsolódnak, és általában harmadik személyekkel szemben is érvényesíthetők.

• Haszonélvezeti jog – egy személy jogosult egy dolgot használni és annak hasznait szedni, de a tulajdonos marad másvalaki.
  Pl.: Egy szülő halála után a gyermek örökli a házat, de az özvegy haszonélvezőként élete végéig lakhat benne.
• Használati jog – a haszonélvezeti joghoz hasonló, de a jogosult csak használhatja a dolgot, a hasznokat nem szedheti.
  Pl.: Valaki kap egy használati jogot egy lakásra, így ott lakhat, de nem adhatja bérbe.
• Földhasználati jog – ha valaki más tulajdonában álló földet használhat, jellemzően mezőgazdasági célokra.

Tulajdonjoghoz kapcsolódó kötelmi jogok

 Ezek szerződésből eredő jogok, amelyek egy konkrét személyre vonatkoznak, nem pedig mindenki másra.

a) Bérleti és lízingjogok

b) Biztosítékok és opciók

A tulajdonjog védelme

A tulajdonos jogait különböző jogi eszközök védik.

• Birtokvédelem – Ha valaki jogellenesen elveszi vagy akadályozza a birtoklást, a tulajdonos birtokvédelmet kérhet.
  Pl.: ha valaki elfoglalja a tulajdonos lakását, a jog szerint kiköltöztethető.
• Tulajdoni per – Ha a tulajdonjogot vitatják vagy valaki jogellenesen birtokol egy dolgot, akkor a tulajdonos bírósághoz fordulhat.
• Kártérítési igény – Ha valaki kárt okoz a tulajdonban, a tulajdonos kártérítést követelhet.
  Pl.: ha valaki szándékosan megrongál egy autót, a károkozónak meg kell térítenie a kárt.